A Forma-1 Technikai Szab�lyzat�ban id�n sokkal kevesebb v�ltoztat�st eszk�z�ltek, mint a Sportszab�lyzatban, j�llehet, ezek k�z�tt is akad n�h�ny �rdekes. Ahogy az v�rhat� volt, imm�r �r�sban is r�gz�tett�k, hogy a h�ts� vezet�sz�rny terel�lapjai k�z� t�vtart�kat kell elhelyezni, miut�n a 2006-os szezon elej�n t�bb csapattal (els�sorban a Ferrarival) szemben felmer�lt a flexibilis aerodinamikai elemek haszn�lat�nak v�dja. Hab�r az FIA a Kanadai Nagyd�jra megpr�b�lta k�telez�v� tenni a t�vtart�kat, ez nem hozott azonnali eredm�nyt, mivel a BMW Sauber h�ts� sz�rnya egy tr�kknek k�sz�nhet�en tov�bbra is elhajlott a nagy sebess�gn�l fell�p� terhel�s alatt, ily m�don cs�kkentve a l�gellen�ll�st. A 3.10.4-es paragrafus most m�r egy�rtelm�en r�gz�ti, hogy ez tilos. Az aut�k megengedett minim�lis t�meg�t eg�sz h�tv�g�n 605 kg-ra emelt�k (eddig csak az id�m�r�n volt ennyi, egy�bk�nt 600 kg), ami kedvez a k�l�nf�le ballasztok haszn�lat�nak. Ez id�n k�l�n�sen j�l j�n a csapatok sz�m�ra, mert a legt�bb ist�ll� - k�l�n�sen az ex-michelinesek - m�rn�kei igyekeztek a lehet� legrugalmasabbra tervezni az aut�juk s�lyeloszt�s�t, hogy ballaszt seg�ts�g�vel az �v k�zben is tudjanak alkalmazkodni az idei Bridgestone-ok pontos ig�nyeihez. 2007-ben bevezetnek k�t �j, elektronikus jelz�rendszert is. Az egyik a pil�taf�lk�ben elhelyezett k�k, piros �s s�rga l�mp�kb�l (konkr�tan legal�bb 5 mm �tm�r�j� LED-ekb�l) �ll, amelyek akkor gyulladnak ki, ha �ppen ilyen sz�n� z�szl�jelz�s van �rv�nyben, hogy a versenyz�kh�z mindenk�ppen eljussanak a figyelmeztet�sek. A m�sik l�mp�t az aut� k�lsej�n, a v�lt�t �resbe kapcsol� gomb k�zel�ben kell elhelyezni, �s ez arra szolg�l, hogy egy esetleges baleset ut�n t�j�koztassa a helysz�nre siet� beavatkoz� b�r�kat az incidens s�lyoss�g�r�l. A f�ny automatikusan gyullad ki az FIA szabv�nyos fekete doboz�t�l kapott inform�ci�t�l f�gg�en, de azt egyel�re nem hat�rozt�k meg, hogy pontosan mekkora becsap�d�s kell az aktiv�l�s�hoz. Noha a figyelmeztet� l�mpa elhelyez�s�r�l a Technikai Szab�lyzat rendelkezik, azt a Sportszab�lyzat �rja el�, hogy amennyiben a f�ny kigyulladt, a balesetet szenved� versenyz�nek akkor is jelentkeznie kell a p�lya els�seg�ly-k�zpontj�ban kivizsg�l�sra, ha nem �rzi rosszul mag�t. Ez nem csup�n a nagyd�jakra, hanem a tesztel�sre is vonatkozik. Mivel a technikai el��r�sok keveset v�ltoztak, a 2007-es aut�k sokkal ink�bb az evol�ci�, semmint a revol�ci� jegy�ben sz�lettek meg. Az elm�lt �vekben megszokott trendeken - a k�l�s�veg form�j� farr�sz sz�k�t�s�n, az oldaldobozok al�v�g�s�nak m�ly�t�s�n, az aerodinamika finom�t�s�n, a diff�zor csatorn�inak �talak�t�s�n stb. - k�v�l id�n az ultragyors kapcsol�s� sebess�gv�lt� �s a z�r�ny�lv�nyos els� felf�ggeszt�s volt a sl�gert�ma. Az ultragyors v�lt�, amely a kapcsol�sok sor�n csak rendk�v�l r�vid szakad�st okoz az er��tvitelben, nemr�g m�g a Honda kuri�zuma volt, 2007-re azonban az �sszes ist�ll� elk�sz�tette a saj�tj�t - lesz�m�tva a Spykert (igaz, �k is dolgoznak rajta). A Williams m�r tavaly is rendelkezett ilyen v�lt�val, de erre az �vre teljesen �jat tervezett, amit a motorsz�ll�t�i egy�ttm�k�d�s keret�ben �tvett a Toyota is, m�g a Super Aguri a Honda egy kor�bbi konstrukci�j�t kapta meg. Az ultragyors kapcsol�s� sebess�gv�lt� pap�ron 2-3 tizedm�sodpercet jav�t a k�rid�k�n, de tekintettel arra, hogy mindenki rendelkezik vele, ez az el�ny id�n senkin�l nem fog jelentkezni. A rendszer megb�zhat�s�ga persze m�s k�rd�s, mert a t�li tesztek sor�n t�bben - k�l�n�sen a BMW - k�szk�dtek �lland� hidraulikai probl�m�kkal. Az els� felf�ggeszt�s bek�t�si m�dja �vek �ta rendszeres besz�dt�ma, holott a bennfentesek szerint ez a t�rgyk�r kor�ntsem �rdemel olyan intenz�v figyelmet, mint amilyet a nyilv�noss�g tan�s�t ir�nta. B�rhogy is van, 2007-re a z�r�ny�lv�nyos megold�s v�lt �ltal�noss�, a Red Bull/Toro Rosso �s a Renault kiv�tel�vel ugyanis valamennyi csapat ezt v�lasztotta. Az F2007-tel m�g a Ferrari is �tt�rt erre, pedig Rory Byrne akkor is mindv�gig makacsul kitartott a r�gi, de j�l bev�lt egyny�lv�nyos rendszer mellett, amikor az ikerny�lv�nyos divathull�m val�s�ggal v�gigs�p�rt a paddock-on. A Renault id�n is maradt a tavaly bevezetett V-ny�lv�nyn�l, meglepet�st teh�t csak Adrian Newey okozott azzal, hogy visszat�rt az aerodinamikailag el�ny�s, �m nagy t�mege �s konstrukci�s neh�zs�gei miatt elavultnak tartott ikerny�lv�nyhoz. Newey a felt�telez�sek szerint az�rt tett �gy, mert azt rem�lte, hogy a Bridgestone-ok �ltal k�vetelt el�retolt s�lyeloszt�snak kedvez ez a megold�s, de az el�szezoni teszteken az RB3 nem igazolta a hozz� f�z�tt rem�nyeket (amiben egy�bk�nt aligha az els� felf�ggeszt�s a hib�s). A t�len sok sz� esett arr�l is, hogy m�g az ist�ll�k t�bbs�ge nem v�ltoztatta meg, vagy �ppens�ggel r�vid�tette az aut�ja tengelyt�vj�t a 2006-oshoz k�pest, a Honda �s a Ferrari az ellenkez� ir�nyt v�lasztotta. Ez a Bridgestone-ok s�lyeloszt�si ig�nyeinek f�ny�ben egyesek szerint kock�zatos l�p�s volt, de a megfigyel�k bolh�b�l csin�ltak elef�ntot, mert nem vett�k figyelembe, hogy minden relat�v: az F2007 3135 mm-es tengelyt�vja val�ban 85 mm-rel hosszabb a 248F1-�n�l, �m �gy is az �tlagos �rt�k k�zel�ben marad, azaz nem az idei aut� hossz�, hanem a tavalyi volt r�vid. Igaz, a Hond�val nem eg�szen ez a helyzet, ugyanis m�r az RA106 3140 mm-es tengelyt�vja is nagynak sz�m�tott (�sszehasonl�t�sk�ppen a Renault-� 3100, a BMW-� 3110, a McLaren� pedig 3120 mm volt), �s az RA107-n�l ezt megtoldott�k egy �jabb l�p�ssel. Nem val�sz�n� azonban, hogy ez a t�nyez� �nmag�ban d�nthetne az aut� �t�k�pess�g�r�l - m�g akkor sem, ha a modern p�ly�kon k�ts�gk�v�l kev�s az igaz�n gyors kanyar. forr�s: a5.hu